Örvényesről
Örvényes a Balaton északi partján fekvő 170 lelkes kis település, amelyen a 71-es észak-balatoni főút halad keresztül.
Az avarok, majd a rómaiak idején is már lakott hely volt. Nehezen megtalálható lelőhely volt például a Balatonban, az Örvényes előtti vizekben feltételezett egykori sziget, amelynek létét több forrás is megerősítette. A XVIII. században például, amikor igen alacsony volt a tó vízszintje, feljegyezték, hogy Örvényes előtt falak álltak ki a vízből, és az 1990-es évek elején találtak is ott, a víz alatt Árpád-kori és bronzkori kerámiákat. A tavalyi merülések során igazolódott a régészek feltevése: az akkori vízszint alatt alig egy méterrel rábukkantak egy kör alakú zónára, amelyet az iszapos medertől eltérően bazaltkövek pettyeztek, és ahol rengeteg kerámiatöredéket is találtak. A cserepek a középső bronzkorból, mintegy 2500 évvel ezelőttről származtak. Ennek alapján bizonyítható, hogy abban az időben a tó sokkal sekélyebb volt, a mai part közelében szigetek és félszigetek emelkedtek ki a vízből; ezek némelyikén falvakat építettek az emberek. A balatoni búvárok jelzései alapján az is világos, hogy a közelben több más - esetleg római kori - lelőhelyre is számítani kell. A környéken talált római kori épületmaradványok a III-IV. századból valók. Örvényes már a XI. század óta ismert malmairól is:1055. A község nevét először 1211-ben említik, mint a Tihanyi Bencés Apátság birtokát. A középkorban ezeken a birtokokon virágzó élet volt, gazdálkodók és mesteremberek lakták.
A török pusztítás következtében 1593-ban szinte teljesen elnéptelenedett falut 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be Rheinland-Pfalz -ból. Ennek emlékére szerepel Örvényes címerében a tartományi címerrészlet. Ők már a másik domboldalra, a későbbi római katolikus, új templom köré építették házaikat. A falu mai képe akkortól alakult ki. Manapság elsősorban szőlészettel, borászattal, szobakiadással foglalkoznak. A jó bor, na meg a szép vidék csalogatják a vendégeket. Évente mintegy 3000 vendégéjszakát töltenek a nyaralók a községben. Örvényest körülöleli a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, amelybe kellemes túrákat lehet tenni: például a Pécsely patak völgyébe, északra, a régi bánya feletti őstölgyesbe, vagy a három kilométerre lévő Zádorvár romjaihoz. Szép fekvésű és csendes az Örvényesi strand is, ahova nem kell belépődíjat fizetni.
A falut ölelő lankánkon az őshonos balatoni fajtákat - olaszrizling, rizlingszilváni - termesztik. Feldolgozásuk, érlelésük az ősi receptek szerint, a szőlőhegyen lévő régi, családi pincékben történik. A termés jellegzetesen örvényesi: zamatos, kerek, tüzes. Örvényest körül öleli a Balatonfelvidéki Nemzeti Park
Örvényes bár kicsi település, műemlékekben igen gazdag:
- Néhány méterre a főúttól található a község országos hírű műemléke az értékes ipartörténeti ma is működőképes emlék, a felülcsapós vízimalom (1055). A XVIII. században újjáépült népi stílusú műemlék molnárházban néprajzi, népművészeti gyűjtemény látható. (N 46°54,9390' E 17°49,0580')
- A ma is működő vízimalom mellett található a patakon átívelő XVIII. századi, védett műemlék, a barokk stílusban épített kétnyílású kőhíd, melyet Nepomuki Szent János szobra díszít (1700-as évek vége).
- A malom fölötti dombon, a temetőben van a falu középkori egyhajós, egyenes szentélyű temploma (1200), mely román stílusban épült, Szent Imrét tekinti patrónusának.
- Az új templom késő-barokk, egyenes záródású szentéllyel, két boltmezős csehsüveg boltozattal, fedett hajóval, rövid oldala előtti bejárati (homlokzati) toronnyal épült (1778-1783) Szent Imre templom.
- A községben kettő (régi településhatárt is jelző), a XIII. századi – ma már ravatalozó templom -, sírkertjében egy, a szőlőhegyet megközelítő úton egy védett, felújított kereszt található.
- Népi műemlék ház a Szt Imre utcában van.
Tisztelettel várjuk a hozzánk érkezőket!